Kutatások Publikációk              

Dr. A Abdelhafiz es J. Muhamad - Tanulmány

» 2008 Egyiptom Journal of Gynecology & Obstetrycs

A "Journal of Gynecology & Obstetrycs" 2008-ban tette közzé két egyiptomi orvos, Dr. A. Abdelhafiz és J. Muhamad tanulmányát, amelyet nagy társadalmi siker is kísért.

Az orvosok előállítottak egy Méhpempő és mézből álló keveréket 1:2 arányban, amelyből 5 grammot helyeztek be a hüvelybe a szexuális kapcsolat előtt. A tanulmányt 99 személyen végezték el, amelyet két csoportra osztottak. Az első csoport a méhpempős keveréket használta miközben a második csoport a hagyományos mesterséges intrahüvelyes megtermékenyítést használta. Meglepetésükre a méhpempős keveréket használó csoportban 8,1%-al volt nagyobb a megtermékenyítés.

Dr. Jurate Jankauskine - Kongresszus

» 2005 Passau Európai Méhészeti kongresszus

Dr. Jurate Jankauskine a Passau-i kongresszuson bemutatott egy tanulmányt, amely bebizonyította a méhpempő kitűnő hatását a betegség megfékezésére. A betegeknél a méhpempővel való kezelés után 10%-al, javult a központi vizuális érzékenységük alig 30 nap alatt. Adagolás: 2-3 hónapos kúrákat ajánlunk napi 1 grammos adaggal.

Adagolási tanulmányok

» 2004 Orvosok tanulmányai igazolták

Dr. Shoei Furukawa, Noriko Hattori Japan-ból, Dr Stefan Bogdanof Svajc-ból és nem utolsó sorban Dr. Cristina Aosan Romániából, bebizonyítoták, hogy a méhpempő alul volt adagolva, ugyanis a 0,2g napi adag nem elegendő jó eredmenyek elérésére. Ezek az orvosok 1-5 grammos napi adagal jelentős sikereket értek el melékhatások nélkül, sőt volt amikor az 5 grammot is meghaladták a napi adagolással. A tovabiakban megállapították hogy a liofilizált és más féle képen tartósítot méhpempő nem közelíti meg a tiszta mehpempő terápiás tulajdonságait.

B. de Belvefer - Szabadalom

» 1952 Franciaország Francia akadémia

A Méhpempővel való kutatások terén jelentős eredményt a francia B. de Belvefer ért el, aki a Méhpempővel már 1938 óta foglalkozott. Próbálta konzerválni és hatását állandósítani. 1952-ben módszerének szabadalmazását kérte, mely az Apiserum nevű készítmény előállítását írja le. Az előállítási szabadalmat 1953. március 4-én írták alá. A francia egészségügyi minisztérium az Apiserumot a következő évben gyógyszerként ismerte el, és gyártását engedélyezte. B. de Belvefer neve készítménye folytán az egész világon ismertté lett és az "Apiserum atyja"-ként emlegetik, aki óriási sikert ért el. Erről tanúskodik a számtalan diplomáciai meghívás, akadémiai ülés, repülőutak a legtávolabbi országokba, több akadémia és szakosztály meghívása, fogadások közéleti előkelőségeknél, főiskolai tanszékeken, sőt magánál az ország legelső vezetőjénél is, több magas kitüntetés elnyerése és végül két folyóirat tulajdonának birtoklása (Apiculture Nouvelle és Vivre jeune).
Franciaország egészségügyi minisztere Pinay az Apiserum kivitele terén elért eredményeiért Belvefer-t kitűntette, amelyet ekkor 50 országba szállítottak már. Későbbiekben, Henschler megállapította, hogy a Méhpempő erősen koncentrált pantotén savat tartalmaz.

Dr. Caleazzi Lisli - Pápai főorvos

» 20. század XII Pius pápa orvosa

XII. Pius pápa orvosa Dr. Caleazzi Lisli főleg idős személyek gyógyításánál ért el jó eredményeket Rómában a Méhpempővel. Dr. Caleazzi többek között a következőt mondta: "személyes eredményeknek köszönhető, hogy módomban volt a pempőkúrát kivételes esetekben alkalmazni". Ebből azt következtethetjük, hogy XII. Pius pápa betegségére használt pempőt.

Franciaország - Korházak

» 20. század Journal

A méhpempővel számos Francia korházban folytattak kísérleteket a 20. és a 21. században. A francia egészségügyi hatóságok engedélyezték a méhpempő és egy sós oldat intravénás adagolhatóságát. A kísérletek központja a párizsi Necker korházban történt 2 éven keresztül. A készítményt műtétek utáni lábadozásokból való gyors felépülések során alkalmazták. 1955-ben Dr. R. Wilson bemutatta kísérleteinek eredményeit.

Henry Hale

» 1939 Egyesült Államok

1939-ben Henry Hale bizonyította, hogy a méhpempő hormonokat tartalmaz, melyek stimulálják a növekedést, javítják az ovulációt. Ugyanebben az évben Heyl nőstény patkányokban inekciózott bele méhpempőt, és azt tapasztalta, hogy gyorsabban és nagyobb arányban esnek teherbe a panktányok.

Prof. Peichev

» 1967 Bulgária

1967-ben Prof. Peichev és munkatársai megfigyeléseket végeztek a méhpempővel, 23 klinikailag egészséges férfit vizsgáltak meg a Kocho Sveter Klinikán Bulgariában. A férfiak közzül 10-en 60 és 69 közöttiek, 6-an 70 és 79, továbbá 7-en 80 és 89 közöttiek voltak. A kísérlet során arra a következtetésre jutottak, hogy a méhpempő, a virágpor és a méz keveréke, élénkítő hatással bír mindegyik férfira. Jobb lett az étvágyuk, jobban aludtak az idő alatt, hogy méhpempőt fogyasztottak illetve utána. Csökkent vérükben a koleszterin szint, javultak a vizelet ürítésük és a légzésük.

Dr. Borgia

» 1984 Egyesült Államok

Dr. Borgia tanulmányozta a krónikus anyagcsere problémákat és ginseng, méhpempő illetve méz keverékével kezelte betegeit. Arra a következtetésre jutott, hogy a méhpempővel jelentős eredmény lehet elérni a súlygyarapodás és pszichológiai tulajdonságok javítása terén, miközben a vér jellemzői megváltoznak.

Dr. Remy Chauvin

» 1957 Egyesült Államok

Dr. Chauvin publikálta kísérleteit amerikai lapokban. Méhpempőt adagolt idegrendszeri betegségekkel küzködőknek, alacsony vérnyomásúaknak és gyakran kimerült embereknek. Azt tapasztalta, hogy egy bizonyos elfogyasztott méhpempő mennyiség után, a betegek állapota javult. Jobban kezdtek el enni, a neurotikus tünetek csökkentek, a vérnyomásuk növekedett.

Dr. Sarrouy

» 1956 Dr. Sarrouy

Dr. Sarrouy és csapata, méhpempőt adagolt alultáplált gyerekeknek több napon keresztül. Azt tapasztalták, hogy testsúlyuk 1-2 hét után megnövekedett, egészségesebbnek tűntek, piros pozsgás arcokkal, mosollyal.

Dr. H. Destrem

» 1956 Orvos, Franciaország

134, 70-75 év közötti idős, anorexiás, depressziós alacsony vérnyomással rendelkező betegnek adott méhpempőt a következő formákban: 6 alkalommal egymás után, egyik napon intravénásan 20 mg-ot, majd következő napon 20 mg-ot orálisan. Szinte mindegyik betegnél az általános állapot javult, növekedett a súlyuk, megnőtt az étvágyuk.

Inkák

» Középkor Amerikai őslakosok

A Méhpempő felfedezése ősi időkre nyúlik vissza. Már Amerika őslakói az Inkák ismerték hatását. Testi és szellemi frissítőként használták. Ismerték az egyiptomiak és rómaiak is. Főleg kozmetikai célokra használták. Egyes írásbeli adatok szerint már Egyiptom és Róma ismert szépségei is használtak pempőből és virágporból készített kenőcsöket.

Dr. Pavlik

» Luhocovice Főorvos

Dr. Pavlík a luhacovicei főorvos neve is­mert a nemzetközi méhész kongresszusokon is, mint a bronchiális (hörgőhurutos) asztma gyógyítója, a Méhpempő segítségével.